Fél évszázaddal a maga korában merészen újnak számító, máig a Miskolci Egyetemnek helyet adó épület kormányzati beruházásként történő átépítésével és kiegészítésével 21. századi színvonalú, könyvtárat, levéltárat és adatelemző módszertani központot is magába foglaló épületegyüttes készült el Miskolcon. Az épület múltjáról és a beruházáson használt Cembrit homlokzati anyagról beszélt Puskás Péter, a munkáért felelős iroda vezető tervezője.
Miskolc pezsgő életű iskolaváros, ami első pillantásra feltűnik az ide látogatónak. Nem újkeletű dolog ez, hiszen a városnak már a 15. században volt iskolája, ami ugyan napjainkban már nem létezik, azonban ma is működnek a városban több évszázados múltra visszatekintő középiskolák.
Jóval fiatalabb a Miskolci Egyetem, amelynek pedig – a magyar történelem nem egyedülálló paradoxonaként – mégis több évszázados múltja van. III. Károly 1735-ben alapította a bányászati-kohászati tanintézetet Selmecbányán, ami később akadémiai rangra emelkedett. Sok neves tanára közül külön említést érdemel Sobó Jenő, akinek az 1898-ban kiadott Középítéstan című könyve mai napig haszonnal forgatható szakirodalom.
Az egyetem építése a hatvanas években is folytatódott, 1966 és 1969 között épült fel a lapos, kétszintes, hatalmas üvegfelületekkel megnyitott épületből és egy ehhez nyakrésszel kapcsolódó raktártömbből álló könyvtár.
Fél évszázaddal a maga korában merészen újnak számító könyvtárépület átadása után, annak átépítésével és kiegészítésével kiemelt kormányzati beruházásként egy 21. századi színvonalú, könyvtárat, levéltárat és adatelemző módszertani központot is magába foglaló épületegyüttes épül.
A hivatalos nevén Miskolci Egyetem Tudományos Adatelemző Módszertani Központ és Levéltár Nyílt Kutatási Adatforrástár beruházással országosan is egyedülálló, intézményi szintű együttműködés jön létre egy felsőfokú oktatási intézmény és egy közgyűjtemény között. A tudományos-informatikai központ tervezője az 1992-ben alakult Műépítész Építészeti Tervezőiroda Kft. amelynek kizárólagos tulajdonosa és egyben ügyvezetője az Ybl- és Pro Architectura-díjas építész, Puskás Péter, aki az iroda munkatársaival, Kocsis Szilárd, Zielem Rita,
M. Bacskai Andrea, Hocza Lilla építészekkel együtt tervezte meg az épületegyüttest. A belsőépítészeti terveket B. Szabó Veronika, valamint Major György Ybl-díjas építész készítette.
„A meglévő könyvtárépület átalakításával, bővítésével és felújításával, valamint a könyvtár pandantjaként egy új repozitórium épület kialakításával hozták létre az új tudományos-informatikai központot. Az épület nem csak szellemiségében és gondolatiságában, hanem építészeti megjelenésében is egységet képez a régi könyvtár épületével, amely a Szendrői-féle iskola nevével fémjelzett hatvanas évekbeli nagy építész korszakunk egyik kiváló képviselőjének, Tolnay Lajosnak a munkája.” – ismertette feladatot a létesítmény építész vezető tervezője, Puskás Péter.
„Az épület az egyetem főbejáratával szemben helyezkedik el, ezért oda olyan előadótermeket, kiállítótermeket is terveztek, amelyeket nem csak a levéltár, hanem az egész egyetem is használ.”- folytatta.
A levéltár egy U alakú épületben kap majd helyet, amelynek a keleti szárnya ezeket az egyetem által használható közösségi helyek területe lesz, a nyugati szárnya és az U alak hosszabbik, a két szárnyat összekötő része pedig a levéltár adminisztrációs, tárolási tereinek és restaurátori műhelyének területe lesz. Az új szárny földszintjén izgalmas térkapcsolat alakul ki azáltal, hogy az előcsarnokból egyik oldalon a levéltár igazgatási zónáját és a dolgozói zónát lehet megközelíteni, a másik oldalon pedig azokat az előadótereket, kiállítótereket és közösségi tereket, amelyeket az egyetem fog használni.
Ez egy olyan anyag, amelynek alkalmazási lehetőségeivel sokat kísérletezett az építészet és amelyről tudni kell, hogy több jelentős fejlesztése, például egy áttörő gyártástechnológia kidolgozása itt, a Miskolci Egyetemen történt. A projekten közösen dolgozó szakemberek ezért is tartották fontosnak, hogy midez mikroarchitektúrális elemként megjelenjen az épületen.
A felújított, átépített könyvtár óarany színű Alpolic lemez homlokzatot kapott, és ugyanazt a lemezt használták ezen a térből kiugró kockán is, itt azonban hófehér színben. Az épületegyüttes többi részére fehér színű Cembrit Patina és Cembrit Patina Inline burkolat került. A kivitelező már többször dolgozott ezzel a homlokzatburkoló anyaggal és itt is kiváló munkát végeztek.
„Fontosnak tartottam, hogy amikor csak tehetem, ott legyek a homlokzatburkolat felrakása során. Ez egy rendkívül jól kezelhető és jól szabható anyag, amelynek kivitelezése nagyon szépen sikerült, és amely hozzájárult a homlokzat kimondottan elegáns megjelenéséhez.” – mesélte a beruházás vezető tervezője, aki még az is hozzátehette, hogy a nagy felületen megjelenő burkolat kapcsán semmifajta kompromisszumot nem kellett kötnie.
„Nem csalódtam ebben az anyagban, hiszen pont azokat az építészeti elképzeléseket szolgálja, amelyeket ezzel a házzal üzenni szerettünk volna.”
Most egy másik fontos munkán dolgoznak, az Avas-tető fejlesztésén, ami a város jelképének számító, Hofer Miklós tervei alapján épült kilátó felújításához kapcsolódik. A kilátó alatt, a déli domboldal hatalmas füves-fás területén, a zöldterületet és a pincesorok történelmi szövetéhez kapcsolódó domboldal múltját tiszteletben tartva, sőt inkább erősítve, különböző sétányokat és tematikus pontokat alakítanak ki. Ide terveznek egy teljesen zöldtetős, félkör alakban, kicsit amfiteátrum-szerűen kialakított kereskedelmi és vendéglátó egységet, ami úgy fog kinézni, mintha a kilátó lábazata lenne. E létesítmény kivitelezése most kezdődik és a tervezők jó tapasztalatára alapozva ennél a munkánál is Cembrit burkolat kerül majd az épületre.
Az épületen 1300 m2 ALPOLIC MB540 – G30 TERRACOTTA METALIC kompozitlemez és 5500 m2 nagytáblás (3050 x 1250 valamint 2500*1250 mm) CEMBRIT PATINA, valamint CEMBRIT PATINA INLINE homlokzatburkolat készült. A CEMBRIT homlokzatburkolatot Magyarországon, Nyergesújfalun gyártják és szintén magyar gyártmány a burkolatot hordozó Metalufix tartószerkezet is.
Szerző: Tóth Balázs, építész
